Milyen méréseket végez a felülvizsgáló egy gépen

A felülvizsgáló a gépet először kikapcsolva, nyitott szekrénnyel nézi át. A hibák egy része már itt kiderül: hiányzó takarólap, megtört mozgó kábel, olajos vagy poros szekrény, meglazult saru, utólag behúzott vezeték, amely a rajzon nincs rajta. Megnézi a feliratokat, a figyelmeztető jeleket és a főkapcsoló lezárhatóságát is.

Ilyenkor derül ki a gép szerkezete is: hány motor, hány hajtás, milyen biztonsági eszközök vannak rajta. Ebből áll össze a mérési sorrend.

A gép minden olyan fém részét, amely hiba esetén feszültség alá kerülhet, a védővezető-rendszerre kell kötni: vázat, burkolatot, motort, kezelőpultot. A mérés azt mutatja meg, hogy ezek a részek kis ellenállással kapcsolódnak-e a gép védővezető-csatlakozójához.

Rezgő gépeknél a bekötések meglazulhatnak, festett burkolatoknál a festék szigetelhet a csavar alatt, egy cserélt motornál pedig kimaradhat a bekötés. Ezek a hibák szemre ritkán látszanak.

A szigetelési ellenállást feszültségmentes gépen, egyenfeszültséggel mérjük a főáramkörök és a védővezető között. Az érték a por, a nedvesség, a hő és az öregedés hatására csökken. A mérés előtt az érzékeny elektronikát, a hajtásokat és a vezérlést a gyártói előírás szerint le kell választani.

A hurokimpedancia mérésével azt ellenőrizzük, hogy testzárlat esetén akkora áram indul-e meg, amekkora a gép előtti védelem időben történő lekapcsolásához kell. Ehhez a gép csatlakozási pontján mérünk, és összevetjük a védelem adataival.

Frekvenciaváltós, szervohajtásos gépeknél a kondenzátorok kikapcsolás után még egy ideig tartják a feszültséget. A szabvány elvárása, hogy a hozzáférhető részeken a feszültség rövid időn belül biztonságos szintre csökkenjen, vagy figyelmeztető felirat jelezze a várakozási időt. A felülvizsgáló méri a lecsengést, és megnézi a feliratot.

A mérések után jön a bekapcsolt gép. A felülvizsgáló a gépkezelővel együtt kipróbálja a biztonsági funkciókat, és rögzíti, hogyan viselkedett a gép.